..folytatás

Szombaton túra után még elmentem egy erasmusos találkozóra, ahol megismerkedtem a mentorommal, Tímeával. A mentorok segítenek a külföldi diákoknak feltalálni magukat, segítenek beilleszkedni és mindezek mellett önkéntesen vállalják a szolgálatot.

Vasárnap kis időzóna eltolódással ébredtem délben, de Timi szólt, hogy még elérek az 5 órakor kezdődő várnézésre, amit nem hagyhatok ki. Nem bántam meg, az idő gyönyörű volt, a várhoz egy lépcső vezet fel korai juharokkal és magas kőrisekkel szegélyezve. Éjszaka ki van világítva, úgy őrzi a századok emlékeit. Ingyenes a belépés, étterem is működik benne, mikor ott voltunk még esküvői fotózás is volt!

Nagyon érdekes az erasmusos csoport, legtöbben spanyolok és portugálok, kb. 20 spanyol diák van. Összetartóak, sok helyre együtt mozognak. Az egyik spanyol lány, Victoria Fernandez Mahiques közgazdaságtant tanul itt, mert itt jobban tudja teljesíteni a tárgyait.

A várból szép a kilátás, nem is értem, miért nem ide építették az "S" épületet. 

Megtudtam, hogy hétfőn és szerdánként próbál a Bokréta egyetemi tánccsoport, úgyhogy hétfőn még órák után ellátogattam a próbájukra. Nagy örömmel fogadtak és rögtön meginvitáltak egy pohár borra, amiből kettő lett. Vannak koreográfiáik, amiket régebben megtanultak és úgy működnek, hogy az újonnan érkezőket éppen az idősebbek tanítják meg a lépésekre, nincs állandó tánctanár. A próbáikon ki van téve egy becsületkassza és fejenként 1 lei-t kell beledobni, ami egy csomag pufulet ára.

Van egy másik tánccsoport is itt, a Sirülő, ahová szintén elnézek jövőhéttől.

Ma erdészeti építmények és erdőrendezés órák után kipróbáltam a helyi menzát. Másodiknak csirkemájat ettem spagettivel, mivel a köretek közül csak a spagettinek jutott eszembe a román megfelelője, ami szintén spagetti. Este Oláh Csanádék meghívtak a Brassói Egyetem Erdészeti és Vadászati Szakosztályának évnyitójára. 

Elénekeltük a magyar, székely és erdész himnuszt. Csanád úgy kezdte a beszédét, hogy mindenek előtt köszöntöm Merő Nándi soproni egyetemistát..biztosan elpirultam, de ezt betudtam az éppen kortyolgatott Harghitának. A beszéd után az első évesek és én bemutatkoztunk, a régebbi tagok minden bemutatkozáshoz hozzátettek valamiféle székelyes csipkelődést; mint miért jöttél ide egyetemre? meguntad a pityókaválogatást? stb. Később mindenkinek a nótáját elénekeltünk és különböző asztaloknál beszélgetések alakultak ki.

A megnyitónak egy eldugott helyen lévő kocsma adott helyet, aminek nem jegyeztem meg a nevét, de tudom hol van, ez az egyetlen magyar kocsma, ahol magyar zenét játszanak és a Harghita és Ciuc a legkedveltebb italok.

A szakosztályról néhány gondolat;

Nem kapnak pénzt az egyetemtől, a Brassói Magyar Diákszövetség keretein belül működnek. Felkarolják a magyar erdészeti és vadászati képzésben részesülő diákokat, erdészeti szaknyelvet anyanyelvükön használják, kapcsolatot teremtenek az anyaországi erdészdiákokkal. Megszervezik a Kárpát-medencei Magyar Erdészdiák találkozót, Brassó-Sopron találkozót, körutakat szerveznek, erdészestek, könyvtárat tartanak fennt.

Nekem is nagyon jól esett, hogy meghívtak az estjükre, megható volt látni azt, hogy egy ilyen kis közösség mennyire összetertó tud lenni és mennyire védik, segítik egymást. Csak tanulni lehet tőlük!

Megismerkedtem III és IV éves tagokkal is, mégegyszer megígértem, hogy elmegyek a szakmai kirándulásukra október végén, majd letettem a fegyvert, mert holnap, vagyis ma, vagyis tegnap erdősítésből megyünk terepre és még pihennem kell.